Anna és Antal negyvenöt éve házasok. Pár éve egy nagyvárosoktól távoli, gyönyörű környezetben laknak, Péliföldön. Elégedettek az életükkel. Rajonganak a történelemért és az irodalomért, így minden évben kulturális zarándoklatra indultak egy külföldi országba. A kapcsolatuk kiegyensúlyozott, ám egy napon Anna különösen kezdett viselkedni. Az orvos Alzheimer-kórt diagnosztizált nála.

A HŰSÉG egyszerre könyörtelen és tapintatos film. Könyörtelen, mert Anna és Antal kapcsolatának sérülékenysége, emberi oldala bontakozik ki a szemünk előtt, és tapintatos, mert az elmúlás mélyen gyökerező fájdalmát nem akarja mindenáron a felszínre hozni. A néző nem csupán szemlélője az eseményeknek. Elérkezik a pillanat, amikor fel kell tennie a kérdést magának: én mit tennék meg azért az emberért, akit szeretek? És mit várnék el attól, aki egy kiszolgáltatott helyzetben viszont szeret?

A Hűség az Ars Sacra fesztiválon debütált, és megkapta a legjobb filmnek járó elismerést. Azóta a film Moszkvától Los Angelesig bejárta a világot, több alkalommal elnyerve a legjobb filmnek járó elismerést. Antal és Anna története azért is különleges és fontos alkotás, mert ilyen közelségben a néző még nem találkozhatott az Alzheimer-kórral folytatott küzdelemmel. A rendező és a producer, Szekeres Csaba és Gáspár Judit – akik a hétköznapokban egy párt alkotnak – ezzel a munkájukkal tisztelegnek az idős emberek egymás iránti ragaszkodása és szeretete előtt.