AZ ALAPÍTÁS
A két világháború közötti időszakban két nagy változás következett be a mozik életében: megjelent és villámgyorsan elterjedt a hangosfilm, emellett a moziépítészet is fejlődött.
Az új, hangos technika beszerzése vízválasztó lett, a kevésbé jövedelmező filmszínházak nagy része ugyanis bezárt, mert nem tudta finanszírozni az új típusú mozgóképek vetítéséhez szükséges eszközök beszerzését. A korszak másik eredménye a moziépítészet fejlődése volt. Az 1920-as évek végére több száz fős nézőtérrel ellátott filmpaloták jöttek létre. Kiváló példaként nyitotta meg kapuit 1922-ben a Corvin.

A Nagykörút fokozatos kiépülése során már csak egy telek volt beépítetlen: a József körút és az Üllői út sarkán található Gschwindt-féle telek, mely korábban a névadó szeszgyárnak, majd tenisz és jégpályának adott otthont. Az üresen álló területre Bauer Emil egyedi megoldású, egységes arculatú bérház-mozi együttest tervezett. A lakóházak patkó alakban, mintegy kulisszaként fogják közre az önálló filmpalotát.

Bauer Emil
(1883, Budapest – 1956, Sydney)
Oklevelét a Budapesti Műegyetemen szerezte meg. 1907-ben nyitott építészirodát a fővárosban. Az első világháború után magas színvonalú, modern garzonházakat tervezett a Szabadság-hegyre, valamint a XII. kerületbe. Villákon és bérházakon kívül gyártelepet és mozikat is épített. A Corvin filmpalota és a Scala-Metro (későbbi Szikra) mozi épületét is ő tervezte. A moziépítészetben a Corvin mozival és a Scala-Metro-val is modern, korszerű és egyedi épületeket alkotott. A Corvin az akkori Budapest legnagyobb filmszínháza, mely egyben a városban legközpontibb részén található szabadonálló moziépület is lett. A Scala-Metro egyik egyedülálló műszaki megoldása pedig a nyitható tetejű nézőtér volt.

Miért éppen Corvin?
A névválasztást az alapítók a következõ magyarázattal indokolták:
"Jelentékenyebb ipari és kereskedelmi vállalatnak a történelmi nevekkel való jelzése nemcsak hagyományt , hazafias érzést nem sért, hanem ezen vállalatoknak, bel- és külföldi forgalmában a hazafias hagyomány terjesztésére alkalmas propagandául szolgál... részvénytársaságunk működésének fõ szempontja a tudományos, erkölcsnemesítő, nemzetnevelő és hazafias irány érvényesítése, tehát olyan célok, melyek teljesen megfelelnek a nemzeti királyunkhoz: Corvin Mátyáshoz fűződő hagyománynak, akinek relief képei díszítik mozgóképszínházunkat..."

NYITÁS
1922. november 21. 18:00
Az ünnepi megnyitó rendkívüli eseménynek számított. Olyan prominens személyek jelentek meg a díszelõadáson, mint Horthy Miklós kormányzó, József fõherceg, valamint a kormány majd' minden tagja.
Mivel az ünnepélyen egyszerű közemberek nem vehettek részt, a műsort egy héten át naponta háromszor ismételték.

Kosztolányi Dezső

Szavak

Aréna - üdvözöllek.
Nagy mozdulattal, mint a régi aktor,
aki a hódolattól
súrolja bókoló kezével lenn a földet -
úgy üdvözöllek.
Ezrek,
kiktől a székek rengenek
s pillér és vasgerenda reszket.
Te rengeteg.
Fő és szem és szív. Emberek.
 
Elétek tesszük szó helyett a tettünk,
mert nem henyéltünk sívó homokon
s a romokon
mi építettünk.
Kőből, velőből
és gondolatból, mely mindég előtör,
bár ín szakad és a kedv éle csorbul
s agyarog
a pusztulás is, hogy legyőzzön orvul.
Egy kéz mutat most. Fölfelé a porbúl,
magyarok.

A gyermek játszik, mint az ember
s az ember játszik, mint a gyermek,
szóval, virággal, fellegekkel.
Kockát emel és szörnyű terhet.
S a vak
végzettel szembeszállva összerak
játékból játékházat,
csodálva, hogy az ábránd, a csaló tett
egyszerre kőbe dermedt
és való lett.
 
Itt lenni nem lehet, csak látszani
és élni-halni nem, csak játszani.
Lakója nincs,
vendége van ezer
s a szíve mind
egyszerre ver.
Így áll a nagyvárosba, hol a bérház
üvölt s a korcsma lármáz.
A klinikák és temetők között
az égbenéző, ködbe-öltözött.
Babonás és csoda.
Tündéri palota,
mely sorsokat remekbe mintáz.
Az álmainknak várfoka: a színház.

Tömeg, te óriás,
munkától és könnyektől glóriás,
melynek kiáltás örvénylik a torkán
s a tapsa olyan orkán,
mely a fülünkbe mennydörög sokáig.
S ha hömpölyögnek habzó hahotáid,
kacagsz, akár csak egy vidám,
egészséges titán:
fogadd el ezt, hidd meg, titáni játék
és játszadozhat véle a titán-nép.
 
De, félelmes, ne rémíts, mert mi félünk,
igazságos, igazságot ne ossz,
mert ki játékban igaz, az gonosz
s mi a kegyedből élünk.
 
Ezerfejű, ints az ezer fejeddel,
ezerszemű, nézd ezt és íme vedd el.
Ezerszivű, add az ezer szived -
s e ház legyen tied.

1922.

30-AS 40-ES ÉVEK
1932-től már minden budapesti mozi hangosfilmeket játszott. A Corvin ebben is élen járt: elsők között tűzte műsorára az első magyar hangosfilmeket, A kék bálványt és a Hyppolit, a lakájt, főként a német UFA filmes cégnek köszönhetően, mely betársult a mozi üzemeltetésébe és számos beruházást finanszírozott. Ennek ellenére a szerződés lejártával a Mozgóképkereskedelmi Kft. vált a Corvin üzemeltetőjévé. Verő Sándor és Vértessy Sándor lettek az igazgatók, majd hamarosan a többségi tulajdonosok is. 1942-ben bérbeadták a filmpalotát a német Tobis cég budapesti fiókjának, a Budapest Filmnek. Utóbbi 1944-ben, a német megszállás idején már az UFA-val közösen üzemeltette a filmszínházat. Az 1940-es évek elején a budapesti mozik utolsó, modern építészet által inspirált korszaka lezárult. A fejlődés lendülete ezzel élesen megtört, s többé nem is tért vissza ilyen színvonalon.

1945-56
A háborús körülmények és a főváros ostroma komoly károkat okozott a mozihálózatban is. A Corvin mozinak szerencséje volt: kevés sérüléssel átvészelte Budapest ostromát. Így 1947-ben kinyithatott. Hogy miért kellett mégis két évet várni? A második világháborút követően a fővárosi filmszínházak a különböző pártok és társadalmi szervezetek felügyeletei alá kerültek. 1945. augusztus 23-án - hosszas pártcsatározások eredményeként - a Corvin mozi  a Szociáldemokrata Párt fennhatósága alá került. A párt azonban nem sokáig irányíthatta a Corvin filmszínházat, mivel a Szovjet Vagyonkezelõ Hivatal, illetve a Szovexportfilm már 1945 elejétől magának követelte. Hosszas huza-vona után végülis 1947. július 1-jén adták át a mozit a Szovexportfilmnek. A váltás a mozi műsorpolitikájában is érezhetõ volt. Szinte csak szovjet filmek kerültek bemutatásra, melynek következtében jelentősen csökkent a mozilátogatók száma. 1948-ban államosították a mozikat, mely során a nagy múltra visszatekintő mozgókat tulajdonosaiktól elvették, s a FŐME, majd 1954-től a FŐMO (Fővárosi Tanács Mozgóképszínház Vállalata) kezelésébe adták. 1955. májusában a Corvin Filmszínház is hasonló sorsra jutott, állami tulajdonba került.

1956
A Corvin mozi és környéke központi helyszíne volt az 1956-os szabadságharcnak. Szűk utcái és bejárói révén jó stratégiai pontot szolgáltattak az itt szerveződő forradalmi csapatoknak, a corvinistáknak. A tankokkal és nagyméretű harci járművekkel nehezen megközelíthető terület védelmet biztosított az ellenállásnak, ugyanakkor könnyebb célpontokká tette a szovjet támadókat.
A bevonuló orosz alakulatokkal szemben spontán létrejövő civil csapatokat javarészt katonailag képzetlen, de annál elhivatottabb fiatalok alkották, akik Molotov-koktélokkal próbálták megbénítani az ellenséges erőket. Ezeknek a fiataloknak az emléke előtt tisztelegve, 1996-ban készítette Győrfy Lajos a Corvin mozi bejárata mellet látható Pesti srác című szobrot.
Habár kezdetben a fegyverek után kutató corvinisták és a szemben lévő oldalon álló Kilián laktanya katonái konfliktusba keveredtek, később ők is bekapcsolódtak a forradalmi harcokba, fedezetet biztosítva az Üllői úton és a nagykörúton dél felől érkező szovjet tankok ellen. A corvin-köziek katonai sikereire a kormány is felfigyelt, szovjet segítséggel fegyverletételre akarták kényszeríteni őket, azonban az akciót a corvninisták sikeresen visszaverték. Az újabb támadást Nagy Imre miniszterelnök tiltakozására meghiúsították. Tűzszünetet rendeletek el, megkezdődtek a tárgyalások. A corvinsiták elismerték a Nagy Imre kormányt, de követelték a szovjet csapatok Budapestről való kivonulását, az ország függetlenségének kikiáltását, több pártrendszert, szabad választásokat, az ÁVH felosztását, a felkelőknek pedig amnesztiát.
Október 31-én megalakult a nemzetőrség a Kilián, ahol többek között tárgyalást folytattak a honvédelmi miniszter személyéről, melynek posztjára végül Maléter Pált nevezték ki. Eközben belső feszültségek törtek felszínre a corvinisták vezetésén belül. November elején pedig leváltották a parancsnokot, Iván Kovács Lászlót. A csoporton belüli megosztottság később sem szűnt meg. A katonai szervezettség azonban egyre erősebb lett és a csoport létszáma meghaladta az 1500 főt is. A november 4-én bevonuló orosz csapatok fő célpontja azonban a Corvin-köz és a corvinisták ellenállásnak végleges megtörése volt. Maléter Pált Nagy Imrével egy napon végezték ki, a vezetők egy részét halálra vagy börtönre ítélték, míg mások emigráltak.

1956 UTÁN
Az 1956-os események a filmszínházak világát is mélyen megrendítette. A forradalom ideje alatt elmaradtak a vetítések, majd annak leverése után, hónapokig kijárási tilalom maradt érvényben, s a mozik csak 11 és 16 óra között játszhattak. Miután a magyar filmbeszerzés és filmkészítés is hónapokra leállt, súlyos filmhiány lépett fel, melyet az előző években bemutatott filmekkel igyekeztek pótolni. A végzetes találatokat szerzett Corvin mozi épülete a felújítási munkálatok befejeződéséig üres maradt.
1957-ben indult újra az élet. Megszűnt a kijárási tilalom, már lehetett esti előadásokat tartani, újraindult a magyar filmgyártás is, bár többnyire a régebben előkészített filmek gyártását fejezték be. A műsorpolitika változott, enyhült a szorítás, és a megtorlás fojtott szovjetellenes hangulatában a pártvezetés egy időre mellőzte a szovjet propaganda filmek vetítését – és a magyar forgatókönyvírók is igyekeztek kerülni a kényesebb politikai állásfoglalást igénylő témákat.
Megkezdődött a harcokban megsérült Corvin mozi újjáépítése. Az új technikával felszerelt Corvin 1957. szeptember 12-én debütált a Háború és béke című filmmel. Ezzel a főváros legmodernebb, egyedüli kinemaszkóppal felszerelt mozijává vált. A kor filmrajongóit a szélesvászon megjelenése tartotta izgalomban: az első kinemaszkóp magyar film a Fekete szem éjszakája volt, melynek technikai tanulságaival az 1958-ban indított Filmvilág első száma is foglalkozott. A Magyar televízió 1956-ban kezdte meg kísérleti adását, majd fogott bele a rendszeres sugárzásba. Bár a tévénézők száma rohamosan nőtt, az még így is tetemesen elmaradt a mai adatok mögött. Így aztán a filmnézés elsődleges helyszíne még mindig a mozi volt, a televízió ekkor még nem jelentett konkurenciát. A mozik pénztáránál tanácsos volt jó előre jegyet váltani, mert az előadás előtt már aligha lehetett bejutni egy-egy jó hírű filmre. A mozinézők száma a mai adatokhoz viszonyítva nagyon magas: az ezredfordulón már kétszáz-háromszázezer néző is a toplista élére repíthetett egy-egy filmet, azonban 1957 és 1958 között még nem volt ritka a hárommilliós nézőszám sem.
A Corvin kinemaszkóp repertoárjában szerepelt a Rosa Berndt, az Apák és fiúk, valamint az amerikai Trapéz című film, mely 16 héten át maradt műsoron, és ezzel a korszak legnagyobb sikerét jelentette a Corvinnak.

60-AS, 70-ES ÉVEK
A következő újításra 1967-ben került sor, amikor is elsőként a Corvin moziban vezették be a TODD-AO rendszerű, 70 mm-es filmek vetítésére is alkalmas technikát. Ennek során a 6,30 x 12,60 nagyságú vászon helyére 7,80 x 17,20-as, erősen homorú vászon került. A megnövekedett felületű vászonra a képet torzítás nélkül tudták felvinni, mely révén a sztereofonikus hanghatásokkal kiegészülve, a korabeli néző a cselekmény központjában érezhette magát.

Corvin a 90-es években
A kilencvenes évekre a mozik radikális funkcionális változáson estek át, mely folyamat legfőbb végeredményeként megjelennek és elterjednek a multiplex mozik a fővárosban.
A multiplexeket olyan technikai és gazdasági fejlődés hívta életre, mely egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza, nevezetesen a televízió széles körben való elterjedésig és a televíziós csatornák kínálatának bővüléséig. E technikai fejlődés olyan mértékben csábította el a közönséget a mozikból, hogy a kisebb, városszéli mozgók már nem bírták tartani a versenyt, s ez a nagykörúti mozikat is egyre súlyosabban érintette.
A Corvin mozi majd egy éves átépítés után nyitja meg kapuit a főváros legelső multiplex mozijaként.
Ezzel az átalakítással, vagyis a nagyterem több kisebbre bontásával, a mozi gazdaságosabb működéssel, gazdagabb filmkínálattal, s korszerű képi- illetve hangtechnikával kívánta felülmúlni az otthoni filmezés körülményeivel.
A Corvin 1995 júniusában sajtótájékoztatóval és magyar filmrégiségek vetítésével búcsúzik el közönségétől az építés idejére. Ennek során 6 új vetítő helységgel bővítik a mozit a világhírű magyar filmes személyiségekről elnevezve: Korda, Kabos, Karády, Jávor, Latabár, Radványi.
Az új arculat tervezői Rajk László és Töreky Dezső voltak, akik igyekeztek ötvözni a korábbi épület hagyományait a modernebb megoldásokkal, így a bejárat, a homlokzat és a nagyterem arányait, valamint filmszínházi jellegét megőrizték. A termeket széles vetítővászonnal (Korda terem: 140 m2), korszerű kép -és hangtechnikával, kényelmes fotelekkel szerelik fel, s az előtérbe kávézónak, videotékának adnak helyet. Ekkor állítják fel az 56-os harcok emlékére Győrffy László szobrát is.
A Corvin néhány sikerfilmje a korszakból: Jurassic Park, A függetlenség napja, Csinibaba.