A Hét kis véletlen egy Pesti család életét követi többnyire a mai Magyarországon, néha visszatérve a közel-, és távolmúlt emlékeihez. Filmes kalandozás térben, időben, lélekben…
A film központi alakja Gertrúd. Középkorú énektanárnő és feleség egy kihűlt kapcsolatban. Férjével és nagyfiával él valahol a nagyváros belsejében. Fanatikus rajongással tanítja Bartókot és Kodályt, kórust vezet. Meg elvágyik, ebből el. Talán mással-máshol… az lenne az Élet. Ebbe a várakozásba robban be egy volt tanítvány. A huszonéves Albán Londonból érkezett haza. A két nő villámcsapás szerűen szeret egymásba. Gertrúdban egy pillanatra felvillan az újrakezdés lehetősége, de aztán ismét visszaáll az élet „rendetlensége és bizonytalansága”. Röpke időre a család valamennyi tagja attól tart, hogy megváltozott az életük. De aztán mindenki megnyugodhat, mert „de nem”.

Még egy utolsó nagy meglepetés az élettől… Végül már csak a nagyfiú keresi az útját a felnőttek és a véletlenek sorsfordító utcáin…

Ez a történet olyan emberekről szól, akikben végig ott van a szeretés vágya, az új élet reménye és a hétköznapokban megélt lét abszurditása, akik iróniával szemlélik a világot, a családi létet. Nem a konvencionális módon reagálnak az élet dolgaira. Fókuszában a társkeresés szükségszerűsége és hiábavalósága áll, ahol a valódi identitás megtalálása program, szabad megélése küzdelem… Vagyis azokban a tárgykörökben keresi az utat, ahol vélhetően mindannyian tapasztaltak és érintettek vagyunk.