Az Egy százalék indián történetében három pár (Rajmund és felesége Csibi, Árpi és barátnője Niki, Andris és felesége Zsuzsa) találkozik egy lakásban, ahol a férfiak közös fiatalkori barátjának temetése miatt gyűltek össze. A három barát az évek alatt társadalmilag szétvált: Andris egyetemet végzett és egy tanári állás várja Mexikóban, Árpi egy alsó-középosztálybeli életét éli, Rajmund pedig teljesen lecsúszott, vérplazmáját is eladja, hogy kifizesse a lakbért. A lányok utóbb csapódtak ehhez a társasághoz, ahol egy ideig tűrik a férfiak beszólásait, elmélkedéseit, de egy idő után mindenkinek elege lesz a másikból.
Az Egy százalék indián az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap párkapcsolati filmtrilógia utolsó részének tekinthető. Mindhárom történet főszereplői középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de látszólagos leküzdhetetlen problémákkal küzdenek. Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést és általában a kapcsolatok válságát okozza. Az Ernelláék Farkaséknál esetében a párkapcsolati nehézséget a gyermeknevelés körüli viták okozzák, a Kálmán-napban a problémák az intimitás és a szexualitás hiányából adódó feszültségekből fakadnak. Az Egy százalék indiánban az identitás, az öröklött viselkedési minták, a hímsovinizmus, a feminizmus és a modern nemi szerepek kerülnek fókuszba. Ebben a filmben a férfiak nem találják a helyüket, bolyonganak a férfi szerepben, a nők pedig ugyanígy elveszettek saját nőiségükben. A férfiak és a nők jobb híján, egymásra mutogatnak, mindenki a másikat hibáztatja. Ebben a társaságban minden szereplő kívülről reméli a megoldást, a változást és a fejlődést a többiektől várja.