A monostor gyermekei (74p)

Gyembo és húga, Tashi átlagos tinédzserek, Bhutánban, a világ utolsó buddhista királyságában. Szabadidejüket leginkább focizással töltik, vagy a Facebookon lógnak. Kis himalájai falujukban édesapjuk a felelős a helyi buddhista monostor őrzéséért. A tisztség apáról fiúra száll, így az apa reméli, hogy hamarosan ő is fiának adhatja tovább a szent feladatot, szeretné, ha Gyembó mielőbb bevonulna a szerzetes iskolába. Eközben lánya, Tashi, profi focista karrierről álmodik, és egyre nyíltabban fejezi ki fiús identitását. Életében először elhagyja szülőfaluját, hogy megmérettesse magát az első női nemzeti focicsapat válogatótáborában. Egy olyan bhutáni család élesen megrajzolt és érzékeny portréját láthatjuk a filmben, amelyben a generációk közötti szakadékhoz csak a családtagok egymás iránti szeretete mérhető. És bár a bruttó nemzeti boldogság-index magas Bhutánban, sajnos még itt sem lehet minden álomból valóság.

Rendező: Zurbó Dorottya,Arun Bhattarai
Stáb: Producer: Ugrin Julianna (Éclipse Film) Executive Producer: Laetitia Schoofs (KRO-NCRV) Co-producer: Arun Bhattarai Vágó: Szalai Károly Hangmérnök: Várhegyi Rudolf Zeneszerző: Balázs Ádám Gyártásvezető: Zurbó Zsófia Colorist: Salma Levente

"Isten veled Görgei!" Áruló vagy hős? Görgei Artúr megítélése 1849-tól napjainkig (50p) (124p)

A film Görgei Artúr életét mutatja be és sorra veszi azokat az okokat, amelyek az áruló-mítosz kialakulásához vezettek. Görgei 1818-ban, 200 éve született a felvidéki Toporcon, szász eredetű, régi nemesi családban. Katonai pályára lép, de hamar otthagyja a hadsereget és beiratkozik a prágai egyetemre, hogy vegyésznek tanuljon. 1848-ban, a forradalom kitörésekor azonban csatlakozik az újonnan szerveződő magyar honvédségbe, és ettől kezdve pályája hamar felfelé ível. Harmincegy évesen a magyar összpontosított hadsereg fővezére lesz és a tavaszi hadjárat sikere is elsősorban az ő érdeme. 1849. július 2-án a komáromi csatában súlyosan megsebesül, napokig élet és halál között lebeg, de szívós természetének és az orvosi ellátásnak köszönhetően túléli. A szabadságharc bukása után Görgei Artúrt Klagenfurtba internálják, 1867-ben a kiegyezés után térhetett csak haza. Visegrádra költözik, ahol István öccse birtokát igazgatja. 98 éves korában 1916-ban halt meg Budapesten. Görgei Artúrt Hajduk Károly színművész kelti életre, a szabadságharc csatajeleneteit pedig a Nagykun Huszár Bandérium hagyományőrző nádor-huszárjai idézik meg.

Rendező: Simon Judit
Stáb: operatőr: Pokrián Péter vágó: Bárány Dániel hangmérnök:Gaál Zoltán díszlet és jelmez: Simon Judit fodrász-smink:Tompa Melinda visual effects: Dankó Márton közreműködők: Hajduk Károly, Polgár Csaba, Kapitány Luca producer:Balogh Ágnes