M. Ernesztin, egy németül jól beszélő 16 éves óbudai gimnazista lány 1944. őszén az álmok városába, Bécsbe utazik, ahol német diverzáns kiképzést kap - sifrírozást, titkosírást, rádiózást és morzézást tanul - egy fedett, mérnöki irodának álcázott, neutorgassei lakásban. A hitleri Németország kapitulációja után, 1945. májusában visszatér Budapestre, hogy folytassa gimnáziumi tanulmányait. Még ugyanabban az évben, októberben az ÁVH letartóztatja és az Andrássy út 60-ba szállítja, ahol Péter Gábor személyesen hallgatja ki. Néhány nap után az Államvédelmi Hatóság kiadja az érettségire készülő lányt a megszálló szovjet hadsereg titkosszolgálatának, akit a Vilma királyné út 34-36-ban székelő (ma Városligeti fasor) központba szállítanak. A sorozatos kihallgatásokat követően 1946. február 22-én az NKGB - a Szovjet Hadsereg Katonai Törvényszéke - 20 évre ítéli, amelyet mint később kiderül, Szibériában, a Gulagon kell letöltenie. A Gulag női táboraiban elszenvedett közel tíz év kényszermunka és mérhetetlen megpróbáltatások után - a Szovjetunió államtanácsa elnökének, Vorosilovnak írott levelét követően - 1955-ben legyengülve, súlyos betegen szabadul. Amikor a vonata lassan elindul a szibériai Szivtivkarból, a szenvedések földjéről hazafelé, csak ő hisz abban, hogy találkozhat még az édesanyjával, újra vetett ágyban alhat, hogy terített asztalnál étkezhet, hogy szeretteit megölelheti, és hogy új életet kezdhet - valakivel. Móczán Péter producer

Rendező: Eckhardt Balázs
Operatőr: Szepesi Dávid
Vágó: Kulcsár Arthur
Hangmérnök: Bányay Gábor