CORVIN MOZI

CORVIN MOZI

életrajzi film
(
2019
)
Magyar felirattal Magyarul beszélő Szinkronizált Eng sub Hun sub
/ 2d
/ 3d
/ 4k
/ 35mm

Alig két hét alatt teljesen átalakult a főváros patinás filmszínháza, a Corvin mozi. A hat teremben összesen 1419 széket cseréltek ki, ezeket Olaszországból vásárolta a tulajdonos Budapest Film Zrt. A székcsere mellett további felújítási munkák is zajlottak ebben az időszakban: új szőnyegek és fali kárpit, valamint korszerűbb légkondicionáló berendezés került az egyes termekbe, újrafestették a legnagyobb Korda termet, illetve biztonságtechnikai fejlesztések is történtek.

A praktikus, illetve kényelmi funkciók jelentős javítása mellett a látványelemek is megújultak: a falakon a termek névadóinak óriásportréi fogadják és igazítják útba a látogatókat. A rajzok Nagy Marianna és Csajághy Réka grafikusművészek munkái, előbbi maga is évek óta a Corvin mozi munkatársa. A felújítás fázisait ez idő alatt a közönség egy naponta frissülő fotógalériában követhette a mozi Facebook-oldalán.

A Budapest Film Zrt. üzemeltetése alá tartozó mozikban hagyományosan egy-egy jelentős színész, rendező vagy épp film után kapnak nevet a termek, így van ez a Corvin mellett a Művész, a Puskin és a Tabán artmozikban is. A Corvin moziban így a termek a Korda, a Kabos, a Karády, a Latabár, a Jávor és a Radványi neveket viselik – az ő nagyalakú portréi díszítik tehát a folyosókat az újjávarázsolt filmszínházban.

Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (1893-1956) Filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstúdió alapítója. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi siker lett, és Oscar-díjra is jelölték. Ezek után még több nagy sikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936). Producerként nevéhez fűződik többek között A dzsungel könyve és a III. Richárd. 1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban.

 

 

Kabos Gyula (1887-1941) Első színpadi fellépésére 1902. április 17-én került sor még statisztaként a Népszínházban. Egy operettben volt lámpavivő a kínai menyegző jelenetben, izgalmában rossz helyre lépett, s a zenekari árokba zuhant. Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931–1938 között készült film őrzi, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, vagy az Ez a villa eladó.

 

Karády Katalin (1910-1990) Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni. További fontosabb filmjei: Ópiumkeringő, Makrancos hölgy, Valamit visz a víz.

 

Jávor Pál (1902-1959) Minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie. A harmincas-negyvenes évek magyar amorózója botrányairól, lovagiasságáról és emberszeretetéről volt ismert. Főbb filmjei: Köszönöm, hogy elgázolt, A csúnya lány, Nászút féláron, Fizessen, nagysád!, Fekete gyémántok, Halálos tavasz, Ópiumkeringő.

 

Latabár Kálmán (1902-1970) Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönöző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára. Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész lett, 1953-ban pedig megkapta a kiváló művész kitüntetést. Filmjei többek között: Fizessen, nagysád!, Egy bolond százat csinál, Egy szoknya, egy nadrág, A képzelt beteg, Mágnás Miska, Állami Áruház.

 

Radványi Géza (1907-1986) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista. Bátyja Márai Sándor. 1937-ben feleségül vette Tasnády Fekete Mária filmszínésznőt, az 1931-es magyar szépségkirálynőt, aki több későbbi filmjében szerepelt. Érdekesség, hogy a hölgy kezét akkori férjétől, Duday Brunótól, az UFA filmgyár magyar származású producerétől kérte meg, aki először filmötletnek hitte az „asszonykérést”. Leghíresebb filmjei: Valahol Európában, A beszélő köntös, Nem kell mindig kaviár, Európa nem válaszol.

 

 

Tovább

Szereplők: 
Korda Sándor, Kabos Gyula, Karády Katalin, Jávor Pál, Latabár Kálmán, Radványi Géza
Bemutatás időpontja: 
2019. február 08
Színes: 
Színes
Hang: 
Dolby
Készítő országok: 
Magyarország
Felirat nyelvek: 
angol
Szinkron nyelvek: 
magyar

Mikor vetítik?

Ezen a műsorhéten nincs véglegesített vetítési időpont. Kérjük, amennyiben elérhető, válasszon másik műsorhetet!